László Gondos-Grünhut: Die Philosophie der tiefen Beziehungen des Menschen zur Wirklichkeit
Hrsg. von VARGA-JANI ANNA. Mit biographischer Positionierung des Werkes von Hildegard Meisl und mit einer Einführung von Balázs M. Mezei (Bibliotheca Collegii Professorum Hungarorum, Classis Philosophica). Piliscsaba 2025 (ISBN 978-615-82566-4-3)
Gondos-Grünhut László magyar és német anyanyelvű filozófus volt, akinek pályafutását, mely Németországban három könyv publikálásával ragyogóan indult, a történelem derékba törte. Először Martin Heidegger utasította vissza habilitációs kérelmét 1934-ben, majd 1945-ben a magyarországi szovjet hatalomátvétel miatt nem folytathatta formálódó filozófusi pályáját. 1956-ban családjával együtt elhagyta az országot, s Németországban telepedett le. Itt igyekezett felvenni a kapcsolatot a német filozófiai élettel, de hamarosan elhunyt. Német nyelvű kézirataiból válogatást közölt Vető Miklós (Gondos-Grünhut, László, Die Liebe und das Sein. Eine Auswahl. Bonn: Bouvier Verlag, 1990), majd magyarul is megjelent írásainak válogatása (Gondos-Grünhut, László, Szeretet és lét. Válogatott tanulmányok, Budapest 2013; szerk. Mezei Balázs, ford. Varga-Jani Anna). Gondos-Grünhut leánya, Hildegard Meisl a szerző kéziratait átadta Mezei Balázsnak abból a célból, hogy a művek megjelenjenek. A sorozat első kötete a jelenlegi. Amit e könyvben látunk, egy mélyen vallásos, metafizikai felfogású szerző magával ragadó tanúságtétele hitről, reményről, s az isteni valóságról. Jellemző mondata szerint: „Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy lelkek vagyunk: A semmi örökös vándorai, Isten keresői, akik Isten személyes barátaivá válhatnak, amint megtalálják őt.” (Lásd a jelen mű 69. oldalát).
László Gondos-Grünhut (1903‒1962) war ein ungarisch‒deutscher Philosoph, dessen Karriere, die in Deutschland mit der Veröffentlichung von drei Büchern glänzend begann, durch die Geschichte zunichte gemacht wurde. Zunächst lehnte Martin Heidegger 1934 seinen Habilitationsantrag ab, dann konnte er aufgrund der Machtübernahme durch die Sowjetunion 1945 in Ungarn seine sich entwickelnde philosophische Laufbahn nicht fortsetzen. Im Jahr 1956 emigrierte er gemeinsam mit seiner Familie nach Deutschland und ließ sich dort nieder. Hier versuchte er, wieder Anschluss an das deutsche philosophische Leben zu finden, verstarb jedoch bald darauf. Eine Auswahl seiner deutschsprachigen Schriften veröffentlichte Miklós Vető (Gondos-Grünhut László: Die Liebe und das Sein. Eine Auswahl. Bonn: Bouvier Verlag, 1990), später erschien eine Auswahl seiner Schriften auch in ungarischer Sprache (Szeretet és lét. Válogatott tanulmányok, Budapest 2013). Gondos-Grünhuts Tochter Hildegard Meisl übergab die Manuskripte des Autors an Balázs M. Mezei mit dem Ziel, die Werke zu veröffentlichen. Der vorliegende Band ist der erste der Reihe. Was wir in diesem Buch finden, ist ein faszinierendes Zeugnis eines tiefreligiösen, metaphysisch denkenden Autors über Glauben, Hoffnung und die göttliche Wirklichkeit. Ein charakteristischer Satz von ihm lautet: „Wir dürfen niemals vergessen, dass wir Seelen sind: Ewige Wanderer im Nichts und Sucher Gottes, die zu Seinen persönlichen Freunden werden können, sobald wir Ihn finden.“ (Siehe Seite 69 des vorliegenden Werks).